A gáz és a fék egyensúlya: Hogyan alakul ki vagy újul ki a betegség?

A sejtek szintjén a szervezetünk egy rendkívül finom "gáz-fék" mechanizmus alapján működik. A "gáz" a sejtek osztódását és a regenerációt indítja be (például egy sebződés esetén), a "fék" pedig leállítja a folyamatot, amikor a sérülés begyógyult.

Daganatos elváltozás akkor jön létre, vagy újul ki, amikor ez az egyensúly felborul: a gázpedál beragad, a fék pedig tönkremegy, így a sejtek kontrollálatlanul osztódni kezdenek. Ezt a folyamatot leggyakrabban egy láthatatlan, tartósan fennálló, alacsony fokú krónikus gyulladás tartja mozgásban. Ez az állapot olyan, mintha a szervezet egy folyamatos "sebződés-regenerálódás" ördögi körébe szorulna, ami idővel kimeríti az immunrendszert és teret enged a sejtmutációknak.


Gemini Generated Image Booe1lbooe1lbooe

 Genetika vagy életmód? Mi táplálja valójában a gyulladást?

Amikor a daganatos betegségek kialakulásáról esik szó, a legtöbben elsőként a genetikára gondolnak, holott első körben bizonyos életmódbeli tényezőkre kellene fókuszálnunk. Bár az öröklött hajlam létezik, az esetek túlnyomó többségében a fent említett krónikus gyulladást a mindennapi szokásaink idézik elő.

A folyamatos gyulladásos állapotért és a sejtvédelem gyengüléséért leginkább az alábbi tényezők felelnek:

  • Dohányzás és túlzott alkoholfogyasztás
  • Mozgásszegény életmód
  • Túlsúly és elhízás
  • Ultrafeldolgozott élelmiszerek (magas cukor-, transzzsír- és adalékanyag-tartalmú ételek) gyakori fogyasztása

A védőgát leomlása: A fokozott béláteresztés (Leaky Gut)

Ezek a káros életmódbeli tényezők egy közös ponton, a bélrendszerben fejtik ki leginkább a romboló hatásukat. Bélfalunk egy intelligens szűrőrendszerként működik: normál esetben gondoskodik a tápanyagok felszívódásáról, miközben szigorúan meggátolja a méreganyagok és a kórokozók bejutását a szervezetbe.

Amikor azonban az életmódunk (például a krónikus alvászavar, a rendszeres alkoholfogyasztás, a stressz, vagy épp a káros baktériumok túlzott aktivitása) miatt ez a finom nyálkahártya megsérül, kialakul a bélfal áteresztőképességének zavara. Ilyenkor a sejtek közötti szoros kapcsolatok (tight junction) fellazulnak, aminek következtében a véráramba olyan méreganyagok, emésztetlen molekulák és baktériumtöredékek is bejutnak, amelyeket egy egészséges bélfal kiszűrne.

A szervezetbe áramló idegen anyagok folyamatos védekezésre, állandó riadókészültségre kényszerítik az immunrendszert. Ez a megállás nélküli immunreakció pedig pontosan ahhoz az alacsony szintű, krónikus gyulladáshoz vezet, amely ideális táptalajt biztosít a daganatos folyamatok kialakulásához, illetve kiújulásához.


Amikor a baktériumok okozzák a kárt: A patogén mikrobák szerepe

Ebben a gyulladt, sérült környezetben a védő funkciót ellátó mikrobák száma lecsökken, és helyettük bizonyos patogén (kórokozó) baktériumok szaporodnak el (ezt hívjuk diszbiózisnak).

A mai tudomány már nemcsak gyanítja, hanem pontosan azonosította azokat a patogén (kórokozó) baktériumtörzseket, amelyek képesek elősegíteni a daganatképződést. 

Kiváló példa erre a vastagbéldaganatok kialakulása. Kutatások bizonyítják, hogy egy bizonyos E. coli törzs (az úgynevezett pks+ E. coli) képes egy kolibaktin nevű toxint termelni, amely közvetlenül károsítja a gazdaszervezet sejtjeinek DNS-ét, ezzel mutációt és daganatot okozva.

De hogyan jut el ez a baktérium a védtelen sejtekig? Itt jön képbe a csapatmunka! Más baktériumok, mint például a Bacteroides fragilis vagy a Bacteroides vulgatus, olyan enzimeket termelnek, amelyek "lerágják", lebontják a bélfalat védő vastag nyálkaréteget (mucint). Így a pks+ E. coli szabad utat kap, hogy odaférkőzzön a bélhámsejtekhez, és elvégezze a DNS-károsító munkáját.


Miután eloltották a tüzet: Keressük meg a gyökérokokat!

Mi történik akkor, ha a daganat már kialakult, de a modern orvostudománynak (műtét, kemo- vagy sugárterápia) köszönhetően a pácienst sikeresen tumormentessé tették? Ez egy hatalmas győzelem! Azonban érintett félként ilyenkor kell a leginkább a mélyére néznünk a dolgoknak.

Képzeljük el úgy a daganatot, mint egy pusztító tüzet egy házban. Az onkológiai kezelések a tűzoltók: gyorsan és hatékonyan eloltják a lángokat, ami életmentő. De ha nem derítjük ki, hogy mi okozta a tüzet (egy zárlatos vezeték, vagy egy folyamatosan szivárgó gázcső), a tűz bármikor újra fellángolhat.

Ha a betegség hátterében az említett fokozott béláteresztés, a felborult mikrobiom, a DNS-károsító baktériumok elszaporodása vagy az életmód okozta krónikus gyulladás állt, ezek a problémák a daganat eltávolításával nem szűnnek meg – sőt, a drasztikus kezelések (például a kemoterápia) gyakran még tovább is roncsolják a bélflórát.

A valódi, hosszú távú szekunder prevenció (a kiújulás megakadályozása) ezért ott kezdődik, hogy felkutatjuk a "tüzet okozó szikrát":

  • Helyreállítjuk a bélfal integritását.
  • Visszaszorítjuk a patogén baktériumokat és támogatjuk a védő törzseket (célzott táplálás terápiával).
  • És felszámoljuk azokat az életmódbeli tényezőket, amelyek fenntartják a gyulladást.

Csak így, a szervezet alapjainak rendbetételével válhatunk valóban ellenállóvá a jövőben.



Mikor javasolt igénybe venni a szolgáltatást?

🟢 Ha megelőzési céllal szeretne képet kapni jelenlegi egészségügyi állapotáról, akár egészségtudatosság okán, akár a családban előforduló onkológiai betegségekből fakadó kockázat miatt.

🟢 Ha onkológiai betegként, Ön vagy hozzátartozója - érthető módon - másodvéleményt szeretne kérni, terápiájának megkezdése előtt, illetve szeretné feltérképzeni a személyre szabott kezelések nyújtotta lehetőségeket, megismerné a gyógyulását támogató, orvosok és dietetikus által összeállított egyéni étrendet.


Hogy tudom elkezdeni a kivizsgálást és a kezelést?

🟢 Az első lépés az állapotfelmérő konzultáció, amely rugalmasan, online történik és 50-60 percet vesz igénybe.

🟢 Az állapotfelmérést Fejes Lívia a BiomTEAM csapatában kiemelten a daganatos betegségek mikrobiom szemléletű dietetikai ellátásával foglalkozó kolléganőnk végzi.