Az étkezés és a bél-mikrobiom szerepe az IBS (irritábilis bél szindróma) kialakulásában
Funkcionális emésztőrendszeri betegségek (FGIDs):
Az emésztőszervi panaszokkal orvosnál jelentkező betegek kb. 40 százaléka esetén a rutin képalkotó és labor vizsgálatokkal organikus (pl. gyulladás, fekély, daganat) elváltozás nem mutatható ki. Tudományos konszenzus szerint ezek hátterében a bél-agy tengely valamilyen “működési” zavara áll, ezért nevezték el ezt a betegségcsoportot funkcionális emésztőrendszeri betegségeknek.
Ennek a betegségcsoportnak a ma is érvényben lévő klasszifikációját, diagnosztikai és kezelési irányelveit a 2016-ban megjelent Rome IV. klasszifikáció foglalja össze, amely a tünetek hátterében egy fájdalomérzet közvetítési zavart (viscerális hiperszenzitivitás) is feltételez.
Irritábilis bél szindróma (IBS):
Az egyik leggyakoribb funkcionális emésztőrendszeri betegség az irritábilis bél szindróma (IBS), mely világszerte a lakosság akár 10–15%-át is érintheti és előfordulási aránya folyamatosan emelkedő tendenciát mutat.
Az IBS leggyakoribb tünetei közé tartozik a puffadás, flatulencia, hasi diszkomfort, fájdalom, hasi görcs, székelési panaszok: hasmenés, székrekedés, vagy ezek váltakozása. A tünetek nemcsak a fizikai, hanem a mentális jólétet is jelentősen befolyásolják, gyakran okoznak szorongást, alvászavart és a mindennapi életminőség csökkenését.
A betegség pontos oka máig nem teljesen ismert, de egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a bélflóra egyensúlyának zavara, a bél-agy tengely működése és az étrend minősége kulcsszerepet játszanak az IBS kialakulásában.
2019-ben George B. Saffouri és Robin R. Shields-Cutler Nature folyóiratban megjelent tanulmánya vetette fel először, hogy a bél-mikrobiom diverzitás csökkenése, vagy egyensúlyának felborulása, illetve a bélfal (intestinális barrier) sérülése mind oki tényezők lehetnek a funkcionális bélbetegségek tüneteinek hátterében. A mikrobiom-, illetve a bélbarrier állapota objektív eszközökkel is mérhető például a bélfal áteresztőképességének meghatározásával, mely nagy segítséget nyújt a funkcionális bélbetegségek kezelésének tervezésében, illetve az állapot követésében.
Nagy visszhangot keltett a nemzetközi szaksajtóban az a 175 000 felnőtt 12 évnyi utánkövetés során gyűjtött étrendi adatait feldolgozó tanulmány, mely a Nutritional Journal folyóiratban jelent meg 2025-ben. Az adatgyűjtés 12 évig tartott, mely során a résztvevők több alkalommal egy webes 24‑órás étkezési visszaemlékezés (dietary recall) kérdőív segítségével rögzítették étkezési szokásaikat.
A gyűjtött adatokat a kutatók az alapján értékelték, hogy az adott étrend mennyire támogatja a bélflóra sokszínűségét (diverzitás) és egyensúlyát. Az étkezési szokások mikrobiomra való hatását egy különleges új pontrendszer a GMDI (Gut Microbiota–Directed Diet Index) segítségével mérték.
A GMDI, azaz Gut Microbiota–Directed Diet Index:
A kutatók 14 étrendi összetevőt figyelembevételével pontozták minden résztvevő étkezési szokásait.
- PLUSZ PONT járt a zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek, teljes kiőrlésű gabonák, vagy fermentált élelmiszerek fogyasztásáért
- PONTLEVONÁS történt a feldolgozott élelmiszerek, cukrot, fehér lisztet, vagy finomított szénhidrátokat és feldolgozott húsokat tartalmazó ételek után
Minél több pontot gyűjtött valaki, annál magasabb lett az étrend mikrobiom-barát indexe.
A 12 éves követés során a résztvevők között közel 3 000 új IBS-esetet azonosítottak.
A magasabb GMDI index-el rendelkezők (leginkább mikrobiom barát étrendet követők) körében 13%-kal alacsonyabb volt az IBS kialakulásának esélye, mint a legalacsonyabb GMDI index-ű személyeknél. Ráadásul minden egyetlen GMDI pontnyi javulás az étrend pontszámában kb. 3%-kal csökkentette az IBS kialakulásának kockázatát.
A mikrobiom barát étrend védő hatása független volt más tényezőktől, mint a testtömeg, dohányzás, aktivitás vagy krónikus betegségek.
Összefoglalás:
A tanulmány megerősíti, hogy az étrend minősége és a bélflóra egészsége között nagyon szoros a kapcsolat. A megfelelő étrend nem csupán a tünetek kezelésében segít, hanem az okokat is képes befolyásolni, így a funkcionális bélbetegségek megelőzésének és kezelésének is alapját képezi.
Az újabb vizsgálatok, például a széklet genomikai elemzések, vagy a bélfal gyulladásának és áteresztőképességének vizsgálatai lehetővé teszik, hogy személyre szabottan határozzuk meg, milyen étrendi és életmódi tényezők segíthetik a tünetek csökkentésében és a bélflóra egyensúlyának helyreállításában.
Források:
https://theromefoundation.org/wp-content/uploads/gastroenterology-rome-iv-introduction.pdf
https://www.nature.com/articles/s41467-019-09964-7
https://nutritionj.biomedcentral.com/articles/10.1186/s12937-025-01224-3?utm_source=chatgpt.com