A mikrobiom-asszociált gyulladás és a migrén: a bél–agy tengely újabb állomása?
Egyre több kutatás bizonyítja, hogy a bélrendszer és az agy között szoros „párbeszéd” zajlik - ezt nevezik bél-agy tengelynek. Nemcsak az emésztésünkre, hanem a közérzetünkre, hangulatunkra, sőt, a fejfájásainkra is hatással lehet. “A mikrobiom-asszociált gyulladás és a migrén: a bél-agy tengely újabb állomása?” című tanulmány (Schwab és mtsai, 2022) ezt a kapcsolatot vizsgálja, és több, érdekes összefüggésre mutat rá.
A migrén nem csak „fejben dől el”
Egyre több kutatás bizonyítja, hogy a bélrendszer és az agy között szoros „párbeszéd” zajlik - ezt nevezik bél-agy tengelynek. Nemcsak az emésztésünkre, hanem a közérzetünkre, hangulatunkra, sőt, a fejfájásainkra is hatással lehet. “A mikrobiom-asszociált gyulladás és a migrén: a bél-agy tengely újabb állomása?” című tanulmány (Schwab és mtsai, 2022) ezt a kapcsolatot vizsgálja, és több érdekes összefüggésre mutat rá.
Amikor a bélflóra egyensúlya felborul
A bélben élő baktériumok sokfélesége alapvető a szervezetünk egészségéhez. Ha ez az egyensúly megbomlik - például stressz, gyógyszerek (pl. NSAID-ok), nem megfelelő étrend vagy tartós gyulladás miatt -, dysbiosisról beszélünk.
A dysbiosis gyengítheti a bélfal védőrétegét (a barriert), ami normál esetben megakadályozza, hogy káros anyagok, allergének vagy baktérium-részecskék bejussanak a szervezetbe. Ha a barrier „átjárhatóvá” válik, ezeket az anyagokat az immunrendszer idegenként érzékeli, és gyulladásos választ indít el. Ez a folyamat - amikor a baktériumok vagy azok részei átlépnek a bélfalon - transzlokációnak hívják.
A láthatatlan gyulladás és a fejfájás
A bélből származó ilyen jelzések egyfajta alacsony fokú, tartós (angolul low-grade) gyulladást okoznak. Ez nem olyan, amit láz vagy duzzanat kísér, hanem csendes, folyamatos immunaktivitás, amely hosszú távon többféle tünetben megnyilvánulhat - például fáradékonyságban, hangulatingadozásban vagy fejfájásban.
A kutatások szerint ez a gyulladás hatással lehet az idegrendszerre, és befolyásolja, hogyan érzékeljük a fájdalmat. Az agy egyik központja, a thalamus, kulcsszerepet játszik a fájdalom továbbításában és szűrésében. Ha a gyulladás miatt ez a szabályozás „elfárad”, akkor a normál ingereket is könnyebben érezzük fájdalmasnak - például egy zajt, fényt vagy akár bizonyos ételeket is.
Hisztamin: a bélből az agyba
A tanulmány kiemeli a hisztamin szerepét is, amely egy természetes anyag, de bizonyos körülmények között fejfájást válthat ki. A bélflóra egyensúlyzavara és a barrier sérülése fokozhatja a hisztamin-felszabadulást. Ha ez a szint megemelkedik, az érzékenyebb embereknél migrénes rohamokat is előidézhet. Ez magyarázza, miért reagálnak sokan a hisztaminban gazdag ételekre (például érlelt sajtokra, borra, csokoládéra vagy savanyított termékekre).
Az egész láncolat
Összefoglalva a kutatók szerint:
- A dysbiosis felborítja a bélflóra egyensúlyát.
- Ez meggyengíti a bélbarriert.
- A következmény a transzlokáció, vagyis gyulladást kiváltó anyagok bejutása a szervezetbe.
- Ez low-grade gyulladást idéz elő, ami az agy működését, különösen a thalamust is befolyásolja.
- A folyamat végén - többek között - a hisztamin, illetve a gyulladásos jelátvitel közösen fejfájásos panaszokat okozhat.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A bélrendszer egészsége tehát nemcsak az emésztés szempontjából fontos. Ha gyakori fejfájással, migrénnel, puffadással, ételérzékenységgel vagy fáradékonysággal küzdesz, érdemes átgondolni, vajon a bélflóra egyensúlya, valamint a bélfal egészsége rendben van-e.
A táplálkozás, az alvás, a stressz-kezelés és a bélbarriert támogató életmód-lépések együttesen segíthetnek abban, hogy csökkenjen a gyulladásos háttér és ritkuljanak a fejfájásos epizódok.